Blog

Szőrén ülik meg a lovat, a norvégoknak mégis tetszik

A 90-es évek elején jelentek meg az első fiatalok és kisgyerekes családok a somogyi Visnyeszéplakon, hogy önellátásra, természetközeliségre, közösségi életre épülő települési modelljüket megvalósítsák. Míg a szomszédos öregfalu lassan elnéptelenedett, Széplak csak gyarapodott. Hit, egymásrautaltság, kemény munka és ökogazdálkodás: a falu több projektjét a Norvég Civil Alap is támogatta, ami azt is bizonyítja, korántsem csak kormánykritikus fővárosi ballibek kapnak támogatást a norvég államtól.


tornaóra

Fotó: Fülöp Máté
A hvg.hu cikke Visnyeszéplaki Faluvédő és Közművelődési Egyesület és az Édenkert Egyesület projektjeiről, melyeket a Norvég Civil Támogatási Alap támogat

Büntetés vagy reintegráció?

A börtönökkel szemben számos elvárást támaszt a társadalom. Egyrészt legyenek kellően riasztó helyek, amelyek a törvények betartására ösztönzik az állampolgárokat, és kellő büntetést biztosítanak a bűnelkövetők részére. Másrészt zárják el az ártatlan lakosoktól a veszélyes bűnözőket. Ugyanakkor azonban paradox módon azt is elvárjuk a börtönöktől, hogy változtassák törvénytisztelő állampolgárokká a bűnelkövetőket, akik miután visszatérnek közénk, harmonikusan vegyenek részt a társadalmi együttélésben, ami korábban nem ment nekik. Tapasztalatok szerint a börtönök reintegrációs funkciója elég rosszul működik világszerte, hiszen a börtönöket elhagyók kétharmada később visszaesőként ismét rács mögé kerül. Mik lehetnek azok az eszközök, amelyek elősegíthetik, hogy a börtönök esélyt és ne csak stigmát tudjanak biztosítani az elítéltek számára?

Mire jó az átláthatóság?

A legtöbb embert sokkal inkább érdekli az, hogy mennyibe kerül a kenyér, hogy mikor kap fizetésemelést vagy, hogy milyen kedvezményeket biztosít neki valamely szolgáltató annál, hogy bonyolult és nehezen hozzáférhető adatbázisokat böngészhessen pénzmozgásokról, és megvilágosodhasson arra nézve, hogy melyik szervezet vagy magánszemély milyen módon és mértékben és hatásfokkal intézi be és kifizetéseit. Bár a világ nagy részén fontos hangsúlyt kap a különböző szereplők vélt vagy valós gazdasági simlizése, kevés társadalom lépi meg azt a nem túl bonyolult lépést, hogy átláthatóvá teszi az adórendszerét is – sok más piaci és gazdasági rendszerhez hasonlatosan. Norvégiában azonban hagyományosan magától értetődő, hogy nem csupán egyes szervezetek és alapok működése, hanem az ország teljes adórendszere átlátható, amelyben minden állampolgárnak joga van bárkinek az adóbevallását górcső alá venni.

Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt?

A legtöbb súlyos csoportközi konfliktus onnan ered, hogy egy csoport tagjai áldozatként tekintenek magukra. – állítja Enver Djuliman, a Norvég Helsinki Bizottság bosnyák származású emberi jogi szakértője és képzője. Djuliman a háború által sújtott, széthulló Jugoszláviában saját bőrén is megtapasztalta, hogy miként válhatnak szinte egyik pillanatról másikra ellenséggé olyan csoportok tagjai, akik korábban évtizedeken keresztül jó kapcsolatot ápoltak egymással. A múlt, felszín alatt munkáló, feldolgozatlan feszültségei könnyen válhattak nyílt, erőszakos konfliktusokká, amikor a vezetők retorikájában megjelent az egy országban élő, eltérő csoportok áldozati helyzete, amelyre hivatkozva igazoltnak tudták feltűntetni az erőszak alkalmazását. Szerbek, horvátok és muszlimok egyszerre mindannyian felhatalmazva érezték magukat arra, hogy fegyvert ragadjanak egymás ellen. Az európai közelmúlt tragikus példáján keresztül megérthetjük az eltérő konfliktusok, gyűlölet-bűncselekmények anatómiáját, és talán elkerülhetünk olyan zsákutcákat, amelyek végigjárása alkalmatlan bármiféle konfliktus érdemi megoldására.

Norvégia-Magyarország 1:1 avagy mire jó a civil társadalom?

(Mitől lehet független, látható és hatékony a civil társadalom?) 

A Norvég Civil Támogatási Alap civil társadalomról alkotott (jövő)képében a hazai civil szervezetek nem csupán végrehajtóként, szolgáltatóként jelennek meg a társadalomban. Nem az határozza meg működésüket, hogy mit várnak tőlük a döntéshozók, hanem az, hogy mire van szükségük a közösségeknek, amelyeket képviselnek. A demokratikus értékek nem csak jelszavak szintjén, hanem napi működésükben is tetten érhetők. A civilek legyenek kíváncsiak, merjenek megkérdőjelezni törvényszerűnek tűnő társadalmi, intézményi folyamatokat, és legyen bátorságuk ahhoz, hogy olyan problémákat és válaszokat fogalmazzanak meg, amit mások korábban még soha.

Nem csak Benetton reklám

Egymás mellett önfeledten mosolygó skandináv szőke, kínai és afrikai gyerekek nem egy kétséges hitelességű reklámforgatáson, vagy egy sokszínű iskola ünnepségén ropták együtt a táncot. A helyszín az oslói városháza előtt a hétvégén tízedik alkalommal megrendezett ERAS fesztivál, ahol egy pakisztáni művész koncertje közben nem átallotta felhívni a fesztiválozó gyerekeket a színpadra maga elé. Nálunk legfeljebb a 9-es buszon lehet hasonlóan színes, ám korántsem ilyen vidám és harmonikus közösséggel találkozni. Az önkormányzat által támogatott, és 25 civil szervezet által partnerségben megvalósított esemény is bizonyítja, hogy lehet egy város nyitott mindenki számára, és hogy a fiatalok és idősek egyaránt jobban megismerhetik, megkedvelhetik egymást, ha találnak közös ügyet, és nem csak zsúfolt buszokon sodródnak egymás mellé.

Sör, cigi, pályázat? – tárgyilagosan a LIFE ügyéről

2014. július 28. - Az elmúlt napok-hetek norvégügyi hírei között is szokatlanul nagy visszhangot kapott a Liberális Fiatalok Egyesületének pályázati elszámolása, illetve a Magyar Nemzet által feltárt „visszaélés”. Nem csoda: könnyen megragadható, jól kommunikálható ügyről van szó, szemben az NCTA egyéb vonatkozásairól – nem biztos, hogy könnyű átlátni például a pályázatok kiválasztásának szempontjait (ahol olyan csúnya szavak fordulnak elő, mint relevancia meg koherencia meg fenntarthatóság), de két dogoz cigit meg egy sört mindenki megért. 

Ahol én voltam a legkisebb, ott mindig ütöttek

Emberi jogi táborban járt kollégánk, amelynek a norvég alap támogatásával az a célja, hogy a jövő nemzedéke nyitottabb és elfogadóbb legyen. Kiderült, hogy a jogaik iránt érdeklődő fiatalok is nagyon realista célokkal vágnak neki az életnek.

A nol.hu cikke az Amnesty International Magyarország projektjéről, melyet a Norvég Civil Támogatási Alap támogat.

Kövesd te is helyszíni tudósítóinkat Norvégiában és Izlandon!

Az NCTA „Legyél te is on the spot!” elnevezésű ifjúsági tanulmányút pályázati kiírásán támogatást nyert öt csapat, azaz 10 magyar fiatal jár idén nyáron és ősszel a donor országokban olyan társadalmi problémák sikeres kezelésére alkalmazott jó gyakorlatok nyomában, amelyek hazánkban is alkalmazhatóak. Választott témáik (integrált nevelés, oktatás; szexuális nevelés, előítéletek kezelése, gyűlöletbeszéd és gyűlöletcselekmények elleni fellépés, emberi jogok védelme, bizalom és együttműködés stb.) rendkívül szerteágazóak, útjuk során mindvégig blogolnak, és kisfilmeket készítenek élményeikről. 

Érdemes követni őket!

Itt szemezgethetsz te is a csapatokról, és találod meg kommunikációs csatornáikat:

Kell egy veteményeskert

Az elmúlt évtizedek intenzív mezőgazdálkodása nemcsak a talajokra, hanem az élelmiszereink minőségére is drámai hatást gyakorolt. A Csömörön zajló, Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott program célja azon túlmenően, hogy ezekre a kedvezőtlen folyamatokra felhívja a figyelmet, éppen az volt, hogy a lehetséges szemléletváltozáshoz kínáljon gyakorlati megoldásokat.

Oldalak