Magyar Civilek Norvégiában

A résztvevők által képviselt szervezetek főként társadalmilag sérülékeny csoportoknak (pl.: sérültek, romák, hajléktalanok, droghasználók, melegek) nyújtanak szolgáltatásokat, próbálják megerősíteni őket, illetve a társadalom tagjainak rájuk vonatkozó attitűdjeit, velük való kapcsolatukat próbálják fejleszteni oktatási és érzékenyítési programokkal. Ebből adódóan a közösen meglátogatott szervezetek is hasonló területeken fejtik ki munkájukat.

Az LLH norvégiai LMBT szervezet munkatársa az intézményrendszer dolgozói (tanárok, rendőrök stb.) számára tartott képzésekről számolt be, melyek során az ideológiai meggyőzés helyett arra fókuszálnak, hogy a szakmájukat hatékonyabban tudják végezni minden érintett intézményben. A harcos megközelítés helyett véleményük szerint a humor sokszor eredményesebb tud lenni. Az European Wergeland Center munkatársai az Európa-szerte végzett demokratikus oktatás fejlesztésére vonatkozó munkájukat mutatták be, kiemelve, hogy érdemi változás csak akkor érhető el, ha a tanárokkal, szülőkkel és gyerekekkel egyaránt hosszabb távon, partneri alapon működünk együtt. A résztvevők figyelmébe ajánlották az Európai Tanács által kiadott Kompasz és Kis Kompasz kiadványokat, melyekben hasznos interaktív feladatokat talál bármelyik gyerekekkel, fiatalokkal foglalkozó szakember az emberi jogok, demokrácia témakörében. A Norvég Helsinki Bizottság munkatársa szintén emberi jogi oktatási tevékenységeiket mutatta be. Meglátásuk szerint a fiatalok emberjogi oktatása csak akkor lehet hatékony, ha azt interkulturális megismeréssel, és a fiatalok saját életéhez kapcsolódó interaktív gyakorlatokkal kötjük össze. Korábbi nemzetközi projektjükről készült videó is bizonyította, hogy egy tábor során összehozott szerb és albán származású fiatalok, egymás iránti gyűlölete és előítélete is könnyen lebontható valódi találkozás, megismerés, őszinte beszélgetések és játékok által. A Norwegian People’s Aid a nemzetközi fejlesztésekről, és a menekültek számára nyújtott szolgáltatásairól tájékoztatta a résztvevőket, megvitatva a jelenlegi menekült helyzet nemzetközi kihívásait és lehetőségeit. A Frambu a ritka betegségek központjaként egész évben csoportokat tart a ritka betegséggel élőknek és hozzátartozóiknak, melyek fókuszában az önálló életvitel kialakítása és támogatása áll. A Bymisjon egyházi szervezetként olyan csoportok számára nyújt szolgáltatásokat, amelyek még a norvég jóléti szolgáltatások sűrű hálójából is könnyen kihullnak. A Kelet-Európából érkező romák számára egyebek között norvég tanfolyamot, valamint varró és kötő tanfolyamot tartanak – azzal a céllal, hogy megerősítsék őket, és hosszabb távon bevételt generáló tevékenységekhez segítsék hozzá őket. Munkatársaik a Kafé Sabához kapcsolódó házban Kelet-Afrikából származó drog, illetve pszichiátriai problémákkal küzdő férfiak számára nyújtanak lakhatást és támogatást.

Norvégia múltja kapcsán is színes képet kaphattak a résztvevők az Interkulturális Múzeum és az Iskola Múzeum meglátogatásakor. A maroknyi norvégiai roma kisebbség múltját bemutató tárlatból kiderült, hogy a norvég állam hozzájárult az érintettek németországi munkatáborokba való kerüléséhez, és még az ötvenes években is sor került romák sterilizációjára – amiért a kormányzat idén kért bocsánatot a közösség tagjaitól. Ugyanakkor az Iskola Múzeumban megtudhatták a résztvevők, hogy a második világháború során több ezer tanár került börtönbe a náci megszállással szemben tanúsított ellenállása miatt. A kooperatív, élményalapú oktatás pedig már az ötvenes években megjelent az országban, ami nagyban hozzájárult az állampolgárok együttműködési és vitakultúrájának fejlődéséhez.