Visszajelzés az NCTA második pályázati kiírásával kapcsolatban érkezett észrevételekre

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik válaszolva felhívásunkra, a honlap fórumán közzétették, hogy szerintük mit kellene módosítani, változtatni a pályázati felhíváson az NCTA következő kiírásában. Mivel a javaslatok között sok az átfedés és hasonlóság, az alábbiakban összesítve válaszolunk ezekre – reméljük, így vagy úgy, de mindenki visszajelzést kap itt konkrét felvetéseire.

Elöljáróban ismét leszögezzük, hogy az NCTA általános célkitűzéseit és várt eredményeit (amelyek a Pályázati felhívás és útmutató elején olvashatók) a támogatók fektették le ebben a formában, és nemcsak a hazai alapra vonatkozóan. Ezek azonosak mind a 15 országban, ahol az EGT/Norvég Alapok működnek, eltérni tőlük nem lehet. Ugyanakkor a lebonyolító alapítványok maguk is egyetértenek azzal, hogy a támogatók által meghatározott célok a magyar civil szervezetek előtt álló legnagyobb kihívásokra reflektálnak. Az NCTA-nak nem célja a hazai civil szektor általános támogatása és összes problémájának megoldása, ehelyett azokon a területeken kíván fejlődést, előrelépést elérni, ahol ma még a legnagyobb hiányosságok érzékelhetőek.

Fontos azt is hozzátenni, hogy mind az általános célkitűzések, mind az egyes részterületek (témakörök) prioritásai szándékosan szélesen értelmezettek és értelmezhetők! Nagyon sokféle projektötlet és tevékenység belefér, mindaddig, amíg a terv az NCTA általános célkitűzéseit szolgálja, és hozzájárul várt eredményeinek eléréséhez. Így pl. a „társadalmilag sérülékeny csoportok” meghatározásában sem csak az etnikai vagy nemi hovatartozásról van szó (Magyar Művészetterápiás Társaság felvetése), ilyen csoport nagyon sokféle lehet, mint ahogy az eddigi támogatottak között is van. Hasonlóképpen, a helyi gazdasági önrendelkezés megerősítése (SzoSzöv javaslata) is bőven belefér akár a közösségfejlesztés, akár a fenntartható fejlődés témaköreibe.

Éppen ezért, bár többen felvetették (Balassi Egyesület, Cuháré Egyesület) a témakörök számának növelését és/vagy új témakörök (pl. kultúra, sport, egészségügy) beemelését, erre nem lesz lehetőség. Az NCTA-nak ugyanis nem célja pl. a kulturális hagyományőrzés, a fogyasztóvédelem vagy az egészségmegőrzés mint olyan támogatása – de egy olyan projekt, amely kulturális (fogyasztó- vagy egészségvédő) tevékenység révén szolgálja az emberi jogok védelmét, a közösségfejlesztést vagy a társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítését, eddig is és ezután is részesülhet támogatásban. Ugyanígy, bár többen a saját tevékenységüket ajánlották az NCTA figyelmébe, a kiírásokat nem fogjuk „személyre szabni”, adott szervezetekhez igazítani.

Hasonlóképpen, nem fogjuk meghatározni azt sem, hogy milyen konkrét tevékenységek, költségek támogathatók az általános kereteken belül. Az NCTA-nak nem célja a civil szervezetek infrastruktúrájának önmagáért való fejlesztése, ilyen kiadások csak annyiban szerepelhetnek a költségvetésben, amennyiben azokat az adott projekt végrehajtásához szükségesek. Nem tervezzük sem a költségvetésen belüli további belső arányok meghatározását, vagy bármilyen költségtípus előnyben részesítését – a kiadások fajtáját, mértékét mindig az adott projekttevékenységek határozzák meg. Ugyanígy nincs lehetőség tisztán kutatási projektek támogatására (erre egyébként az EGT/Norvég Alapokon belül külön prioritás szolgál), amennyiben azonban a projekt céljainak eléréséhez kutatásra is szükség van, indokolt esetben ilyen jellegű tevékenységek is támogathatóak.

Szintén szerepel a javaslatok között, hogy a pályázat benyújtásakor több témát lehessen megjelölni. A lebonyolítók is tisztában vannak azzal, hogy sok célkitűzés és projekt „határterületi”, azaz illeszkedhet ide is, oda is. Tisztán gyakorlati okokból azonban mégis minden pályázatot be kell sorolni egy témakörbe, mivel az értékelés témakörönként zajlik, és a „határterületi” pályázatok kezelése nagymértékben elbonyolítaná, időben pedig elhúzná az értékelés folyamatát, ami senkinek nem lenne jó. Ugyanakkor a döntés végső jóváhagyáskor a Jóváhagyó Testület egyszerre tekinti át az adott kiírás valamennyi témakörében beérkezett és támogatásra javasolt projektet, így itt van valamelyes lehetőség a több témába is illeszkedő projektek figyelembe vételére.

Konkrét kifogásként merült fel, hogy „a pályázó tapasztalata és kapacitása”az értékelési szempontok között szerepel (Szindikátus Egyesület). Meggyőződésünk, hogy ez alapvetően fontos kritérium, hiszen annak megítéléséről szól, hogy a pályázó várhatóan képes lesz-e leírt terveinek megvalósítására, megvan-e az ehhez szükséges háttere. Ez természetesen relatív: nyilván azt szeretnénk elérni, hogy a szervezetek képességeiknek megfelelő nagyságrendű és jellegű projektet tervezzenek, ne akarjanak túl nagyot markolni (ezért sem határoztunk meg semmilyen szervezetmérettel kapcsolatos pénzügyi vagy más minimális feltételt) – de egy önkénteseken alapuló kicsi szervezet éppúgy képes lehet izgalmas és hatásos projektek végrehajtására, a saját keretei között, mint egy intézményesült „nagy” szervezet.

Többen kérdezték (pl. Romaversitas) illetve javasolták, hogy az NCTA fordítson nagyobb figyelmet a társadalmi vállalkozásokra és a szociális gazdaságra. A lebonyolítók is alapvetően fontosnak tartják a civil szervezetek „saját lábra állását”, fenntarthatóságának erősítését, aminek fontos – de csak egyik – eszköze lehet a társadalmi vállalkozás. A fent írtakkal összhangban ezért nyitva áll a lehetőség olyan projektek támogatására, amelyek az NCTA céljainak eléréséhez ezzel járulnak hozzá. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy az NCTA nem egy vállalkozásfejlesztési alap. Éppen ezért a pályázók körét nem tudjuk kibővíteni a nonprofit kft-kkel, hiszen ezek alapvetően gazdasági érdekből és céllal jöttek létre (még ha profitjukat nem is osztják fel), szemben az egyesületekkel és alapítványokkal, amelyeket nem lehet elsődlegesen ilyen célra alapítani. (A makropályázatok II. témakörében valóban volt lehetőségük nonprofit kft-knek is a pályázásra, de ez kivétel volt, és a gyakorlati tapasztalatok nem indokolják megtartását.)

Köszönjük, hogy felhívták a figyelmünket arra, hogy a pályázati felhívás eleje túl bonyolult, nehezen érthető, egyszerűsíteni kellene az ismétlések „kigyomlálásával” (Roma Education Fund) – ezt a tanácsot mindenképpen igyekszünk megfogadni. Szintén fontos javaslat, hogy a közepes pályázatokkal kapcsolatos elvárások jobban váljanak el a kisprojektektől pl. azáltal, hogy modellprogramok elterjesztését (Magyar Művészetterápiás Társaság), civil szakmai hálózatok kiépítését (Szabad Iskolákért Alapítvány) támogassuk ebben a kategóriákban – ezek a javaslatok a mi elképzeléseinkkel is találkoznak.