Pályázói vélemények a Norvég Civil Támogatási Alap első körében – kérdőíves felmérés
A hazai civil szektor körében óriási várakozás előzte meg a második Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) elindulását – ezt jól mutatta a 2013. februári nyitókonferenciát övező majd azt követő érdeklődés is. Az új program azonban mind prioritásait, mind feltételeit illetően jelentősen eltér a 2008-2011 között működő első NCTA-tól. Az érdeklődő szervezetek jellegének, az alappal kapcsolatos ismereteinek és véleményének megismerése érdekében tavasszal a lebonyolító alapítványok online kérdőíves felmérést végeztek a www.norvegcivilalap.hu oldalon regisztráltak – 1838 személy (illetve szervezet) körében. A kérdőívet május 8-tól június 15-ig lehetett kitölteni, azaz pályázati beadási határidő lezárása után, de még az értékelés és az eredmények nyilvánosságra hozatala előtt. A vizsgálatot két okból időzítettük így: az érdeklődők ekkor már meg kellett ismerjék az NCTA-t és a pályázati felhívásokat a maguk részleteiben, véleményüket viszont többnyire még nem befolyásolta eredményük, azaz hogy nyertek-e a pályázaton vagy sem. (Ekkor még csak a makroprojekt pályázat első fordulójának eredményei születtek meg.)
A fenti időszakban (egész pontosan a válaszok 2013. június 17-i mentéséig) összesen 550 kitöltött kérdőív érkezett, azaz a regisztráltak kb. 30%-a válaszolt. (Ezt jó válaszadási aránynak ítéljük tekintettel arra, hogy a kérdéssor kitöltése nem csekély időt igényelt.) Az összesen 55 kérdéscsoportból álló ív négy fő részre tagolódott:
- A pályázó szervezetekkel kapcsolatos általános adatok
- A pályázati programmal kapcsolatos ismeretek
- A programmal szembeni előzetes elvárások, korábbi tapasztalatok
- A program értékelése
A korábban már közzétett részeredmények között az alábbiakban részletesen bemutatjuk az eredményeket, és a belőlük következő tanulságokat.
1.A pályázó szervezettel kapcsolatos általános adatok
A válaszadók nagyobbik része egyesület (59%), kisebbik része alapítványi (38%) formában működik, továbbá 2 százaléknyian voltak köztük szövetségek és csak 0,5 százaléknyian szociális szövetkezetek, amelyek szintén jogosultak pályázni az NCTA-ra.
Az alapítás évét nézve, a válaszok nagyjából egyenletesen oszlottak el 1989-2012 között (eltekintve 1-1 régebbi alapításútól), még valamennyire a viszonylag „fiatalabb” a 2007-ben (6,9%) és 2011-ben (7,3%) létrehozott szervezetek fordulnak elő nagyobb arányban.
(Külső kör: beadott pályázatok; belső kör: támogatott pályázatok, db.)
A kitöltő szervezetek közel felének, 49,1 százalékának egyáltalán nincs fizetett alkalmazottja, és további 20,9 százalék csak egy vagy két munkatárssal dolgozik.
Ami az önkéntes segítséget illeti, a szervezetek ötöde (20,1%) 6-10, közel ötödük (19,4%) 11-15 önkéntesre számíthat és csak 4,2 százalékuknak nincs egyáltalán önkéntese.
A kitöltő szervezetek közel egynegyede fővárosi székhellyel működik, megyei jogú városban van bejegyezve 31,6 százalék, városban szintén egynegyedük (24,7%), míg községekben, falvakban közel egyötödük (18,2%). Ugyanakkor a pályázatot ténylegesen benyújtó szervezetek körében a fővárosiak aránya valamivel magasabb, 30 százalék volt, alapvetően a kisebb városok rovására.
A megyék közül Baranya (8,5%), Pest (8,5%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (7,5%) képviseltette magát a legnagyobb arányban, míg a legkevesebb kitöltött kérdőív Vas (0,9%) és Bács-Kiskun (1,6) megyékből érkezett. A budapesti szervezetek viszonylag nagy számával összhangban, a pályázatba bejelentkezők több mint harmada (3,4,%) vallja magát országos, 31,5 százaléka regionális és 25,8 százaléka helyi hatókörű szervezetnek. A válaszadók 7,1 százaléka továbbá egyéb kategóriákat határozott meg: ők nemzetközi, kistérségi vagy megyei hatókört jelöltek meg.
A szervezet fő profilját, tevékenységi körét illetően a legtöbben a kultúrát (197 válasz, azaz válaszadó szervezetek 35,8%-a), a szociális ellátást (154 válasz, 28%) és a környezetvédelmet (125 válasz, 22,7%) jelölték meg (itt több lehetőséget is meg lehetett jelölni). Bár utóbbi kettő összhangban áll a kapcsolódó témakörökre benyújtott pályázatok számával, a kulturális szervezetek nagy aránya legalábbis érdekes, hiszen ez nem szerepelt az NCTA témakörei, prioritási területei között. A válaszadók jelentős része (összesen 343 szervezet, 62,4%) választott az egyéb válaszlehetőségek közül: ők többnyire az oktatás, nevelés, képességfejlesztés, ismeretnyújtás, valamint az esélyegyenlőség, kisebbségvédelem, érdekvédelem, jogvédelem területein tevékenykednek.
2. A pályázati programmal kapcsolatos ismeretek
A kérdőívet kitöltőknek csak töredéke, 4,7 százaléka nem adott be pályázatot az NCTA 2013-ban meghirdetett első körének valamely felhívására, míg a túlnyomó többség 83,6 százalék kisprojekt pályázatot, és 10,7 százalék makroprojekt pályázatot nyújtott be. Ez némileg eltér a tényleges adatoktól: a beérkezett összesen 1339 pályázat 23,2%-a tartozott a makroprojekt kategóriába (1. forduló), és 76,8 százaléka volt kisprojekt (minden bizonnyal befolyásolta a kitöltési hajlandóságot, hogy a kérdőív felvételének időpontjában a makroprojekt első fordulós eredményei már ismertek voltak, és a tovább nem jutók feltehetően kevésbé voltak motiváltak arra, hogy ezzel foglalkozzanak).
Ugyanakkor a kitöltők túlnyomó része, 84,7 százaléka saját bevallása szerint nem szerepelt partnerként másik pályázatban – ez összhangban áll azzal, hogy a projekteknek csak kisebb részét kívánták más szervezetekkel partnerségben megvalósítani a pályázók: a kisprojektek esetében csak 16,7 százaléknak, míg a makroprojektek esetében közel felének volt partnere.
A válaszadók döntő többségének (81,6%) nem ez az első pályázata. Korábban, más forrásokhoz is pályáztak már. Negyedük vett részt az NCTA első, 2008-2011 között futó pályázatain, akár nyertesként (9,6%) akár elutasítottként (13,8%). Tény: a kitöltők mintegy egynegyede már csak a szervezet koránál fogva sem pályázhatott akkor.
Szintén a döntő többség (89,5%) maga írta pályázatát, nem vett igénybe „hivatásos” segítséget, és 88,7 százalékuk szerint a pályázás feltételei világosak és egyértelműek voltak.
Ennek felmérésére irányult a kérdőív következő szakasza is. A kitöltők túlnyomó többsége helyesen válaszolt arra, hogy hány pályázatot adhatott be egy szervezet főpályázóként (egyet – 94,5%), milyen hosszú lehet egy kisprojekt (12 hónap – 90,8%), mekkora az önerő minimális aránya (10% - 89,8% válaszolt helyesen) és mekkora a maximális támogatási összeg (10 000 € - kb. 75%). Nagyobb volt a bizonytalanság a tekintetben, hogy a kisprojekt felhívásra hány témakörben lehet pályázatot benyújtani (7 – 59,5 százalék válaszolt helyesen, bár a válaszadást itt befolyásolhatta, hogy egy szervezet végeredményben csak egy témakörre pályázhatott: 11 százaléknyian jelölték meg ez a lehetőséget). Norvégiát szinte az összes (96,4%) válaszadó megnevezte a program támogatóira vonatkozó kérdésre válaszolva, de mindhárom donort – Norvégia, Izland és Liechtenstein – csak mintegy kétharmaduk tudta felsorolni (65,1%).
Az EGT/Norvég Civil Támogatás Alap átfogó céljaként a válaszadók elsősorban a felhívásban is leírtakat fogalmazták meg: „az alap célja, hogy segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, erősítse részvételüket a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában.” Emellett változatos egyéb célok jelentek meg a válaszok között, olyanok amelyek valóban az NCTA célkitűzései között szerepelnek, de olyanok is, amelyek nem kifejezetten: előbbiekre példa a hátrányos helyzetű térségek és rétegek segítése, az esélyegyenlőség; a közösségi élet, az aktivitás, az önkéntesség, alulról szerveződés; az új összefogások és együttműködések ösztönzése; utóbbiakra az európai értékek népszerűsítése, az egymásra való odafigyelés és gondoskodás erősítése;.
3. A programmal szembeni előzetes elvárások
A pályázók motivációiról is szerettünk volna információt szerezni: az erre vonatkozó kérdésre a válaszadók többsége azt válaszolta, hogy – esetleg más okok mellett – azért adta be pályázatát, mert egy ötlet megvalósításához keresett megfelelő támogatást (412 szervezet, az összes válaszadó 74,9%-a), illetve egy társadalmi cél eléréséhez keresett jó formát (341 szervezet, 62% – itt egyszerre több választ lehetett jelölni).
Azok a válaszolók, akik nem adtak be pályázatot, többnyire nem jelölték meg ennek okát (30 szervezet, az összes kitöltő 5,5%-a). Azok, akik indokolták a visszalépést (67 szervezet, 12,2%), legnagyobb arányban az időhiányt (18 szervezet, 3,3%), illetve a pályázat bonyolultságát (9 szervezet, 1,6%) jelölték meg ennek okaként. Egyéb okként jelent meg néhány esetben, hogy a pályázó nem talált norvég partnert, nehézséget okozott az angol összefoglaló, illetve kicsúsztak a határidőből technikai hiba miatt.
A pályázati programmal kapcsolatos elvárások meglehetősen nagyok voltak. A válaszadók többsége (53,8%) a nyertes pályázattól többek között azt várja, hogy szervezetét a következő évben is biztosan fenn tudja tartani bár a hosszú távú fenntarthatóság elérése érdekében a kitöltő szervezetek mindössze 11 százaléka tervezi vállalkozási, bevételteremtő tevékenység beindítását a pályázat lebonyolítása során. 86 százalék gondolta úgy, hogy a pályázati programnak köszönhetően bővülni fog a szervezet szakmai tevékenysége, 79,3 százalék pedig újítást is bevezetne szakmai területén. A kitöltő szervezetek 81,8 százaléka tervez valamiféle jó gyakorlatot meghonosítani az országban, s 79,3 százalék gondolja azt, hogy ezzel együtt tanulási lehetőséget is jelent majd a projekt lebonyolítása szervezete számára. A válaszadók 34,6 százaléka vélekedett úgy, hogy amennyiben nyer a pályázata, új munkatársra is szüksége lesz, míg 43,4 százalék nem vár olyan változást, ami új munkahelyet teremtene. A válaszolók 88,7 százaléka várja, hogy célcsoportjuk helyzetét javítják majd az új tevékenységgel.
4. A program értékelése
A válaszolók harmada (33,3%) számára 16 és 35 óra közötti idő volt szükséges a pályázat megírásához, közel harmaduk (31,6%) töltött a feladattal 36 és 72 közötti munkaórát, de ötödük (19,7) azt válaszolta, hogy 15 óránál kevesebb idő is elegendő volt számára.
Annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben segítsék a pályázatok elkészítését, a kezelő szervezetek számos módot kínáltak arra, hogy a pályázók minden szükséges információhoz hozzájussanak, illetve feltehessék kérdéseiket.
Az elsődleges tájékozódási forrás a program weboldala volt, ezt a pályázók közel 80%-a használta. A honlap legtöbbet használt része a pályázati dokumentumok menüpont volt, ide a pályázók több mint fele hetente többször is ellátogatott a pályázatírás ideje alatt. Népszerű tartalmak voltak a hírek és a gyakran ismételt kérdések (GYIK) is, hetente legalább egyszer a válaszolók 58,9 százaléka olvasta el a híreket, 37,8 százalékuk pedig a GYIK-et. A projekttervezést megkönnyíteni hivatott videót a pályázók harmada nézte végig egyszer vagy kétszer a pályázati időszak alatt. A blog és a partnerkereső aratták a legkevesebb sikert az eszközök közül, a válaszadók háromnegyede egyáltalán nem használta ezeket a menüpontokat. A honlap összességében megfelelőnek bizonyult, mivel a válaszadók döntő többsége szerint (78%) fenn volt minden szükséges információ, és csak 17,5 százalék hiányolt a felületről valamilyen szükséges információt.
Az e-mailes kérdezési lehetőséget, az online fórumot és a program Facebook oldalát a válaszadók döntő többsége nem használta ki. Valamivel többen, a válaszadók harmada (41,8%) kereste telefonon sikerrel a pályázatírással – túlnyomórészt a költségvetéssel – kapcsolatos kérdésekkel a pályáztatókat, csupán 6 fő számolt be arról, hogy telefonos megkeresésük után nem kaptak visszahívást. A telefonon érdeklődők döntő része minden kérdésére választ kapott.
A válaszadók többsége nem vett részt a megyei infónapon. Akik igen, azok többsége nagyon elégedett volt a rendezvénnyel. Ez lehetőséget teremtett a pályázati programról való általános informálódásra, és a pályázati programhoz kapcsolódó szakmai illetve eljárási kérdések tisztázására is, de a résztvevők nagyra értékelték az itt kapott biztatást is.
A személyes konzultációs lehetőséggel még ennél is kevesebb esetben éltek a pályázók. Az itt kapott segítséggel a kérdezők többsége minden esetben nagyon elégedett vagy elégedett volt: könnyen elérték a pályázatkezelő szervezetek munkatársait, és kérdéseikre kielégítő választ kaptak.
A pályázatkezelők igyekezete, hogy a pályázati felhívás könnyen érthető és világos legyen, a válaszok alapján sikeresnek bizonyult: a válaszadók 90,2 százaléka válaszolt igennel az erre vonatkozó kérdésre. Ezt támasztja alá az is, hogy a válaszolók mintegy 80,7 százaléka könnyen el tudta dönteni, hogy projektterve illeszkedik-e a kiíráshoz, és az is világos volt számukra (84%), hogy milyen témákkal kell pályázni. A pályázati adatlapot a szervezetek túlnyomó többsége (69,9%) könnyen kitölthetőnek ítélte, és hasonló arányban (67,2%) tartották könnyen megtervezhetőnek a költségvetést, és csak kicsit kevesebben könnyen érthetőnek a kötelező indikátorokat (64,6%).
Változik ez a kép, ha a pályázók (viszonylagos) magabiztosságát összevetjük az értékelők véleményével, pontosabban az értékelt pályázatok pontszámainak szempontonkénti átlagával. A mikroprojektek esetében többnyire az adott szempontra elérhető maximumnak csak a fele körül szórtak az átlagok (beleszámítva a nyertes és elutasított pályázatokat egyaránt), csak néhány esetben láthatunk felfelé vagy lefelé kiugró értékeket. A pontszámok alapján a pályázók legerősebb oldala a szervezetnek a projektmegvalósításához kellő kapacitása és tapasztalata, ugyanakkor messze legkevesebb pontot a projekttervek költséghatékonysága kapta – azaz az értékelők megítélése szerint a pályázók jelentős része „felfújta”, túltervezte a költségvetését a tervezett tevékenységekhez és a várható eredmények mértékéhez. További jellemző gyengeségnek látszik a projektek fenntarthatósága és újszerűsége, annak ellenére, hogy az ezekre való odafigyelés a pályázati időszakban, a tájékoztató fórumokon, konzultációkon végig nagy hangsúlyt kapott.
Az első fordulós makroprojekt pályázatok (koncepciók) esetében mind a fejlesztési koncepció, mind a várható eredmények, mind pedig a szervezet eddigi tapasztalatai tekintetében az elérhető maximum felénél is alacsonyabb az átlagpontszám – ezeken a szempontokon „vérzett el” a legtöbb elutasított.
A pályázatíráshoz rendelkezésre álló idő a válaszadók túlnyomó része számára (83,4%) elegendő volt, és többségük (66%) egyetértett azzal az állítással is, hogy a megpályázható összeg elég a projektje végrehajtására. A projektvégrehajtással kapcsolatos szakmai és pénzügyi körülményeket a válaszolók 87,5 százaléka találta megfelelőnek. A pályázati rendszerre vonatkozó kérdésekre is túlnyomórészt pozitív válaszokat kaptunk: a válaszadók jelentős többsége (68,9%) elégedett volt a lebonyolító alapítványok határidők betartását illető pontosságával, és csak mintegy 12,9 százalékuk észlelt hibákat a pályázat beadása során (akiknek mintegy fele jelezte ezt a lebonyolítók felé).
A válaszadók többnyire megfelelőnek találták a pályázati rendszert. Bizonyos esetekben megfogalmaztak fejlesztendő pontokat. Az alábbi fejlesztésre szoruló elemek merültek fel az adatlapotok bizonyos kérdéseinek értelmezésénél: az útmutatónál.nem világos, kevéssé részletes, túlságosan általános a megfogalmazás; a honlapon a konkrét minták, példa-projektek hiánya, illetve egyes elemek – pl. GYIK – nem megfelelő megjelenítése, félreértelmezhetősége; a telefonos, személyes és emailes konzultáció, az infónapok; illetve a partnerkereső kapcsán a megadott szervezetek nem reagáltak.
A következő körökben lehetősége volt a kérdőívet kitöltőknek változtatási javaslatok tenniük.
A pályázati felhívással kapcsolatban az alábbi javaslatok érkeztek: a felhívás egyszerűsítése; az elvárások, témakörök, támogatható tevékenységek konkrétabb, egyértelmű megfogalmazása; az elszámolható költségek, költségvetés részletesebb magyarázata; a legfontosabb információk kiemelése, újabb információk (pl. nyerési esély, pályázatíráshoz szükséges idő) kifejtése. Emellett javaslat született a pályázók körének bővítésére; újabb témakörök, szempontok beemelésére; a partnerség elősegítése érdekében több kapcsolati lehetőségre norvég szervezetekkel.
A pályázati adatlappal kapcsolatos változtatási javaslatok szintén elsősorban annak egyszerűsítését, konkretizálását, átláthatóságát célozták (pl. a kitöltendő boxok számának csökkentése, az egyes kérdésekhez tartozó alkérdések számának csökkentése; a kérdések közti esetleges átfedések csökkentése; a karakterek számának csökkentése, szövegszerkesztési lehetőségek által). Bizonyos esetekben (pl. a kötelező indikátorok, meglévő források, horizontális szempontok, önrész, költségvetés) további magyarázatot igényelt néhány válaszadó; illetve volt, aki egyes kérdések esetében a karakterek számának növelését, illetve új kérdések bevezetését (pl. a pályázatban résztvevő szakemberek konkrét bemutatása) javasolta. Igény jelentkezett továbbá néhány válaszadó esetében csatolmányok feltöltésére is (pl. a költségvetési tábla, a pályázat letölthető formában stb.).
A pénzügyi kereteken (pl. a költségvetés sorai, önrész, megpályázható összeg) elsősorban a következőket változtatnák a válaszadók: a pályázható összeg növelése, az önrész csökkentése, a készpénz önrész arányának csökkentése, egyéb jellegű önrész elszámolásának lehetősége. Javaslat született továbbá a költségvetés egyszerűsítésére, pl. csak fősorok megadásával, a kis összegű beszerzések tételes felsorolásának elengedésével. Bizonyos kérdések tisztázása is megjelent, pl. közvetett költségek, tekintetében. Egyes költségek nagyobb fokú támogatása is felmerült, pl. nagyobb infrastrukturális beruházás, az alapvető szervezeti működés finanszírozása. Volt, aki teljes előfinanszírozást javasolt, felmerült továbbá az ösztöndíj összegének emelése, az önkéntes szakmai munka nagyobb órabére. Volt, aki egy részletes tájékoztató mellékelését, az excel második lapján található tájékoztatóra való figyelemfelhívást javasolta.
Felmerült a megyei tájékoztató fórumok kapcsán korábbi időpont megadása, az események kisebb helyeken kevesebb főnek történő megtartása, hosszabb tájékoztató, több személyes kérdezési lehetőség, az ott használt ppt elérése. A konzultációk kapcsán volt, aki szorgalmazta a projektötletekről egyértelmű vélemény kifejtését a munkatársaktól (érdemes-e pályázni), a korábbi, sikeres pályázati projektek ismertetését; továbbá a pályázók intenzív szakmai segítését, „oktatását”. Egyes esetekben a pályázatkezelő alapítványok átláthatóságának biztosítása illetve egy tényleges igényfelmérés szükségessége is felmerült. A beadási határidők kapcsán javaslat született annak kitolására adott nap éjfélre. Megjelent a gyakrabban ismétlődő kiírások, a gyorsabb elbírálás igénye, a konkrétabb információk a következő kiírásokról.
A pályázati eljárásrenddel kapcsolatban (pl. határidők, lebonyolító alapítványokkal való kommunikáció, stb.) is érkezett néhány javaslat. A kommunikáció kapcsán ilyen javaslat volt az email-en hamarabb történő válaszadás, folyamatos telefonos elérhetőség pl. „nyitvatartási órák” tisztázásával, közösségi oldalon kommunikáció erősítése, szélesebb társadalmi kommunikáció annak tekintetében, hogy mik a preferált szempontrendszerek és témák. Felmerült továbbá az információ biztosítása az értékelés stádiumairól email-en, pl. a pályázat online beadását követő automatikus email, illetve az elbírálás esetében részletes tájékoztatás arról, hogy amennyiben nyert a pályázat, mi volt az erőssége, amennyiben nem nyer a pályázat, milyen hiányosságai voltak, az elutasítás egyértelmű indoklása.
A lebonyolító alapítványok az első pályázati kör lezárása és a támogatási szerződések megkötése után áttekintették és végiggondolták a felmérés keretében és más forrásokból érkezett visszajelzéseket és javaslatokat. Ennek nyomán több változás várható a második körben a felhívás és az adatlap szövegében egyaránt (pl. bizonyos információk pontosítása, átfedések kigyomlálása, költségvetési sorok magyarázata). A többek által hiányolt konkrét minták bemutatása a honlap „támogatott projektek” menüpontja révén valósulhatott meg (most, hogy már van mit bemutatni.) Más esetekben viszont az egymással ellentétes javaslatok (pl. adatlapon rendelkezésre álló karakterszámok csökkentése vagy növelése) miatt nem változtattunk. Emellett több beérkezett javaslat is olyan kérdésre irányul, amely a támogatók hatáskörébe tartoznak, és a program alapvető kereteit érinti. Mindenekelőtt ilyen az NCTA alapvető célkitűzése és ezzel összefüggésben a témakörök meghatározása.
Ezeken nem tudunk, de nem is akarunk változtatni, hozzátéve, hogy a témakörök – az NCTA fő célkitűzésének keretein belül – szélesen értelmezhetők. Megítélésünk szerint ezekbe nagyon sokféle projektötlet és tevékenység belefér. Azzal együtt, hogy az NCTA-nak nem célja (nem is lehet) a hazai civil szektor általános támogatása, és összes problémájának megoldása .Ehelyett azokon a területeken kíván fejlődést, előrelépést elérni, ahol ma még a legnagyobb hiányosságok érzékelhetőek.
További ilyen kérdés az NCTA pénzügyi keretrendszere, és ezen belül az önrész mértéke és elszámolhatósága – ennek szabályait a támogatók minden kedvezményezett ország esetében egységesen úgy határozták meg, ahogy az a pályázati felhívásban szerepelt, módosításra ezen a téren nincsen lehetőség.
Végül, de nem utolsósorban szeretnénk itt is leszögezni, hogy a lebonyolító alapítványok munkatársai senkinek nem fogják megmondani a pályázatírás szakaszában, hogy „mire érdemes pályázni”, vagy hogy egy adott elképzelésnek milyen nyerési esélyei vannak. Ezt egyrészt a pályázónak magának kell eldöntenie, hiszen ő tudja, hogy mit szeretne elérni és csinálni, másrészt pedig az értékelők feladata megítélni a teljes anyag alapján, hogy a pályázó tervei valóban illeszkednek-e az NCTA célkitűzéseihez.
A Norvég Civil Támogatási Alap átfogó célja, hogy „segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételüket a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában”.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a kérdőív kitöltői mennyire érzik magukénak az Alap általános céljait, erre vonatkoztak a kérdőív következő kérdései. A válaszadók döntő többsége (80,7%) egyetértett azzal az állítással, hogy civil szervezetek és a(z) (ön)kormányzat(ok) kölcsönös megértésével jobb közös megoldásokat lehet találni a társadalom szociális, gazdasági és környezeti problémáira, ugyanakkor 90,6 százalékuk szerint szükséges a civil szervezetek érdekérvényesítő és ellenőrző (watchdog) szerepeinek erősödése, különösen az állami intézmények átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése érdekében. Közel ugyanennyien (88,4%) vélték úgy, hogy a társadalmilag sérülékeny, hátrányos helyzetű csoportok körülményeinek javítása, megerősítése szükséges ma Magyarországon. A válaszolók döntő többsége (91,3%) egyetértett azzal az állítással, hogy a helyi közösségekben sok meglévő, de eddig ki nem használt lehetőség van, amire lehet építeni, és hasonló arányban (92,3%) gondolták azt is, hogy a projektekben megjelenő társadalmi értékek megfelelő kommunikációja szükséges a projektek hatékonyságának növelése érdekében. A kérdőív kitöltőinek 88 százaléka egyetértett az Alap azon nézetével, hogy a civil társadalom hatékonysága növelhető a jó kormányzás elvének alkalmazásával, 86,8 százalékuk pedig azzal is, hogy az átláthatóság fejlesztése hozzájárul a magyar civil szektor fejlődéséhez.
Összességében a válaszadók döntő többsége (86,9%) elégedett az Alap egészével, 94,9 százalékuk másnak is ajánlaná az Alap programjait.
A lebonyolító alapítványok részéről bízunk abban, hogy ez a vélemény és nagyfokú egyetértés igaz, őszinte képet ad a válaszadókról, és nem pusztán annak köszönhető, hogy – az egyébként anonim – kérdőív kitöltői ezzel „jó pontokat” kívánnak szerezni az alap jövőbeli kiírásain. Továbbá, ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki válaszaival hozzájárult ahhoz, hogy a jövőben is a lehető leghatékonyabb legyen az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap működése.