Pártatlanul - Az Ökotárs Alapítvány válasza a Miniszterelnökség állításaira

A tavaly nyári hírek (reakciónkat lásd itt) után április 8-án újabb cikk jelent meg az NCTA-val kapcsolatban a Magyar Nemzet online-on, amelyet hamarosan más sajtóorgánumok is átvettek. A tudósítás szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár levelet írt norvég kollégájának, azt kifogásolva, hogy "a hazai civil társadalom fejlesztésére szánt forrásokat egy olyan civil szervezet kezelje, amely több szállal is kötődik egy politikai párthoz; az állásfoglalás szerint ez a lépés belpolitikai beavatkozásnak is tekinthető". Egyben idézi a Heti Válasz tavalyi cikkét, LMP-közeliséggel vádolva több, az NCTA lebonyolításában dolgozó személyt és az Ökotárs Alapítványt általában is, ami mellett nem mehetünk el szótlanul.

Álláspontunk az alábbi:
 
Az Ökotárs Alapítvány, soha, semmilyen formában nem támogatta sem az LMP-t, sem más pártot vagy pártközeli szervezetet. És fordítva: nem kapott pénzt sem ilyenektől - közhasznú szervezetként ezt nem tehetjük, de nem is akarjuk. Küldetésünk a magyarországi civil, elsősorban környezetvédő szervezetek támogatása "egy környezettudatos, a nyilvánosság részvételén alapuló demokratikus intézményrendszer és társadalom kialakulása érdekében" - e cél szolgálatában írunk ki pályázatokat és adunk támogatásokat immár több, mint 20 éve. Eddigi valamennyi adományunk listája megtalálható honlapunkon, ennek alapján bárki ellenőrizheti, hogy az általunk kezelt források hova jutnak, jutottak.
 
Az, hogy az Ökotárs Alapítvány munkájában részt vevő magánszemélyek bármilyen formában közösséget vállalnak-e bármely politikai irányzattal, éppúgy magánügy, mint az, hogy vasárnap ki hova ikszelt a szavazófülkében. A Heti Válaszban és Magyar Nemzetben idézett "politikai" szerepvállalások, kapcsolatok mindegyike jó néhány évvel ezelőtti - mégpedig azért, mert a cikket írók újabbat nem találtak és nem is találhattak. Még azt megelőzően, hogy az NCTA lebonyolítása elkezdődött volna, minden közreműködő megszakított minden olyan kapcsolatot, amely bármi módon pártpolitikaiként lenne értelmezhető.
 
Mint azt már korábban is megírtuk, az NCTA átfogó céljait és prioritásait a támogató országok határozták meg mind a 15 kedvezményezett országban, azonos módon. Ezek: "segíteni a civil társadalom fejlődését, és erősíteni részvételét a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában. Ezen belül az Alap kiemelt figyelmet fordít az emberi és kisebbségi jogokra (etnikai, vallási, nyelvi, valamint szexuális orientáció alapján), a jó kormányzásra és átláthatóságra, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcra, a megkülönböztetés és a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység és kirekesztés elleni fellépésre, valamint a nemek közti egyenlőségre." Tehát a magyarországi program céljai egy európai társadalomfejlődési pálya mellett teszik le a voksot. Természetesen ezekkel mi, mint lebonyolító alapítványok is messzemenőkig egyetértünk - egyébként nem is pályáztunk volna a program lebonyolítására. Az NCTA-t működtető konzorciumot ugyanis a támogatók egy nyílt, kétfordulós pályázat keretében választották ki 2012-ben (miután ugyanez a konzorcium sikerrel működtette az első Norvég Civil Támogatási Alapot is, 2008 és 2011 között). A folyamatban a magyar kormányzati félnek is konzultációs joga volt, mint ahogy arra is van, hogy megfigyelőket küldjön a Bíráló Bizottságok üléseire, s így első kézből tájékozódjon a támogatások odaítéléséről.
 
Ugyanakkor fontosnak tartjuk leszögezni, hogy nem értünk egyet a Miniszterelnökség azon álláspontjával, mely szerint "közpénzeket magánszervezetek nem oszthatnak".  A témával foglalkozó szakemberek körében széleskörű egyetértés van abban, hogy a hazai civil szektor gyengeségének, relatív fejletlenségének egyik fő oka a független, helyi támogatók és források hiánya. Az Ökotárs és partnerei mindig is amellett álltak ki, hogy a hatékony civil társadalom fejlesztés és az ennek megfelelő pénzfelhasználás egyik kulcsa, hogy a támogatások elosztását olyan szervezetek működtessék, amelyek közel állnak a célcsoporthoz - a civilekhez -, akik ismerik szükségleteiket, rugalmasan képesek azokra reagálni, értik és érzik a problémákat - nem utolsósorban pedig határozott képük van arról, hogy mi a civil szektor szerepe, funkciója egy demokratikus társadalomban. Az NCTA lebonyolítása során is ezeket az elveket érvényesítjük: munkánkat a továbbiakban is az fogja vezérelni, hogy magas szakmai színvonalat képviselve, átlátható módon olyan szervezeteket és projekteket támogassunk, amelyek valóban a fenti célok elérését szolgálják, azokhoz járulnak hozzá.