Amikor civilek változtatnak civileken

A civil szervezetek újfajta együttműködését és a hosszú távú sikeres működést célozza az a projekt, melynek keretében közel húsz különböző profilú szervezet közösen dolgozik, tanul és vesz át tapasztalatot egymástól. A program különlegessége, hogy a civilekhez az üzleti életből jönnek mentorok.

Megjárta Kirgizisztánt, és száz darab facsemetét hozott haza, majd iskolák udvarán ültette el azokat egy tiszacsegei, a sportot és a környezetvédelmet összekapcsoló civil szervezet. Most azt tervezi, hogy cégeknek szervez programokat, céljai megvalósításához pedig EU-s támogatásra pályázik. Egy Pest megyei településen működő nagycsaládos civil szervezet közben nehéz helyzetbe került, mert az egyesületi tagok egy része kilépett, és konkurens szervezetet akar alapítani. Egy sérült gyerekekkel foglalkozó egyesületnek az a dilemmája, maradjon-e inkább kicsi, baráti társaságként működő szervezet, vagy vállaljon egyfajta nagyobb, összefogó szerepet. A műegyetemista környezetvédők úgy érzik, sikeresek a programjaik, ennek ellenére kevés új tagot tudnak szervezetükbe integrálni.

Bár az élet más-más területén működnek, most egy két és fél éves program keretében mégis közösen dolgoznak, és akár egymás problémáit is együtt oldják meg a tiszecsegeiek, a hernádi nagycsaládosok, a sérült gyerekeket támogatók és a műegyetemi zöldek. A Levegő Munkacsoport koordinálásával ugyanis a közelmúltban egy a civil szervezetek együttműködésére építő, modern módszereket bemutató projekt kezdődött a Norvég Civil Alap támogatásával. Horváth Zsolt, a program vezetője szerint minderre azért van szükség, mert „az utóbbi években jelentősen megváltozott a civil szféra működése és a civilek iránti társadalmi érdeklődés. Alapvetően más a támogatási és a működési rendszer. A civilek körében már egy ideje zajlik egyfajta megszűnési folyamat, a hazai civil társadalom zsákutcába tart” – indokolja Horváth Zsolt, miért indították el a Merjünk változtatni! elnevezésű programot. Pontos jövőképre, világos stratégiára van szükség, a szervezeteknek meg kell fogalmazniuk, hogyan akarnak működni 5-6 év múlva – mondja a programigazgató. Ezért döntöttek úgy, hogy projektet hirdetnek a civileknek, amelyre a legkülönbözőbb profilú szervezetek jelentkezhetnek.

A közös munka során megtanulják a szélesebb körű együttműködést, a tervezést, a forrásszerzést és az eredmények kommunikálását. A 105 ezer eurós támogatással működő programban jelenleg 16 aktív szervezet vesz részt, de a kör bővül: Horváth Zsolt szerint 25-26 civil szervezetet „bír el” a projekt. Eddig környezetvédő, nagycsaládos, sport, meleg-leszbikus, fogyatékkal élőkkel, esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezeteik vannak, de női és roma szervezetek integrálását is tervezik. A résztvevőknél alapfeltétel a demokratikus működés, a stratégiai gondolkodás és a legalább 20 fős tagság. A szervezetek Budapesten, illetve a főváros 70 kilométeres körzetében működnek, de beszálltak a tiszacsegeiek és egy szegedi egyesület is.

Mit kezdenek egymással?

A kérdés azért tehető fel joggal, mert nem feltétlenül biztos, hogy néhány, egymás számára korábban ismeretlen szervezet egyáltalán érdemben tud segíteni a másiknak. Horváth Zsolt erre azt feleli, a civilek alapvetően valamilyen közcél érdekében önkénteskednek. „Akkor érezzük jól magunkat, ha másokra hatással tudunk lenni” – magyarázza. Márpedig valamennyi részt vevő szervezetnél ez a közös nevező. Ha felmerül valamilyen probléma, az egyesületek más-más profiljától függetlenül együtt keresik a megoldást. Például együtt tanulják meg, hogy az okostelefonos applikációkat hogyan lehet pénzszerzésre, kapcsolatok építésére és kommunikációra használni. Ha egy szervezet nem tudja, honnan szerezzen ezer lufit egy rendezvényhez, közösen sajátítják el a megoldást.

A védmű ellen és mellette is demonstráltak a Római-parton Forrás: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

A civilek a héten egy fővárosi összejövetelen értékelték a program eddigi szakaszát. Elhangzott, hogy a közös munka olyan alapokon nyugszik, mint a hasonló célok, az őszinteség vagy a személyesség. „Életképes és fontos, amit csinálunk, mert a civil szféra mással nem pótolható eleme a társadalomnak” – mondta egy résztvevő.

A szervezetek röviden ismertették tevékenységüket, eredményüket, céljaikat és problémáikat. A nagycsaládosok például nem panaszkodtak a támogatások miatt, mivel a jelenlegi társadalompolitika rájuk fókuszál, ezért biztosítottak a forrásaik. Ugyanez nem mondható el a központi idegrendszeri sérült gyerekeket támogató egyesületre, amely gyakorlatilag nem kap támogatást. A tiszacsegei Kalandakadémia Egyesület több száz iskolával és 235 településsel tart kapcsolatot Ukrajnától Magyarországon át Szerbiáig, képviselője mégis elismerte, az infokommunikációs eszközök használatáról még lenne mit tanulniuk.

Bekapcsolódik az üzleti élet

Tudjuk, hogy a civilek nem képesek működni a gazdasági élet szereplőitől függetlenül – mondja Horváth Zsolt. Éppen ezért a program során valamennyi szervezethez egy az üzleti életben sikeres közép- vagy felső vezető mentor csatlakozik. Nekik az a feladatuk, hogy szemléletükkel, kapcsolataikkal segítsék az egyesületeket.

Demján Sándor Forrás: MTI/MTVA / Soós Lajos

De a civilek maguk is szeretnének hatni a céges világra. Horváth Zsolt szerint vannak olyan értékek, amelyek mindenekelőtt a civil szférában fontosak – például az, hogy az ember a legfontosabb. Azt szeretnék, hogy az együttműködés során ezt a szemlélelet vegyék át a mentorként tevékenykedő menedzserek, valamint hogy a vállalati kultúrában és a vezetésben tükröződjenek a civil értékek.

A Merjünk változtatni! program további részében különböző műhelymunkákban és képzéseken vesznek részt a szervezetek. Egyebek mellett nonprofit jogot, könyvelést, pályázatkezelést és önkéntesszervezést tanulhatnak.

Az írás eredetileg a vs.hu hírportálon jelent meg. A teljes cikk itt olvasható: http://vs.hu/amikor-civilek-valtoztatnak-civileken-0615

Az utánközlés lehetőségét köszönjük!